NOMEN est NAVIS - NÉV mint HAJÓ

• Mit gondoltok, tisztelt nyelv-barátaim, miért kellett "összezavarni" az eredetileg egységes nyelvet?
  

  - ezt a távolról sem szónoki kérdést az egyik FB-s, a nyelv dolgaival foglalkozó csoportban  tettem föl - lentebb néhány válasz:

  Gábor Szopka vagy nem kellett összezavarni. A földrajzi távolságok miatt magától zavarodott össze. A népek szétvándoroltak, és a nyelvek külön fejlődtek. A mindenkori politikai érdekek szándékos törekvést mutatnak a nyelvek további szándékos távolítására. A rokon nyelvek szándékosan az eltérő szinonímákat használják ott is ahol pedig lenne egy szinte teljesen azonos alakú lehetőség is.

  György Sóti a szétszéledés tudtommal nincs semmiféle tudományos módon indokolva, mégis megtörtént lehet úgy, mint tudatos, kényszerű szétszélesztés? - de kinek az akaratából? - hát, nylvn akinek a nyelvzavar előállta volt a célja vele...

  Gábor Szopka A népek szétvándorlása nem mindig és nem kizárólag több tízezres-százezres tömegekben történt, mint ahogyan most sem úgy történik.
  Valami egy rövid időre elszólítja az egyéneket és kisebb csoportokat, aztán áttelepülnek, gyökeret eresztenek, családot alapítanak, vegyes házasságot kötnek, és már el is vannak vándorolva...
  Rövid tanulmányi, vagy üzleti utak, különböző megbízatások (mint pl Mátyás udvarában a talján építészek és más tudósok, művészek) kisebb-nagyobb sikeres vagy sikertelen hadjáratok, esetleg elhurcoltatások... Gyakori volt hogy a földesurak idegenben kaptak földet jutalmul, és ilyenkor kérdés nélkül költöztettek magukkal kisebb falura való jobbágyságot...
  A Magyarság eredetmítosza is mivel kezdődik? Hogy Hunor és Magyar a csodaszarvast velük együtt üldöző fegyveres kíséretükkel együtt elvándoroltak, és idegenben nősültek, majd letelepedtek...
  Ilyenkor a nyelvek kölcsönhatásba lépnek ami során kölcsönösen alakítanak és alakulnak.
  Több ezer év alatt annyira megváltoznak hogy az eredetükhöz visszatérve idegen nyelvnek tűnnek.
  Aki nem hiszi, beszéljen más turáni népekkel magyarul. 

  Petrovics Rita Én úgy tudom, hogy az aranykorban a szívükkel beszéltek az emberek, s miután kezdett ez megszűnni jelent meg a tudat, az ész, a ráció. Azaz kezdtek nem egy nyelven beszélni....Ez a Bábeli zűrzavar. De tőlem lehet Ábeli is....a lényeg hogy a belső kimarad s a felső lesz úrrá....ami sokszor zavaros, mert a tudati frekvenciák különbözőek.

  György Sóti feléső és belső - mind2 szó takarja az ELSŐ-t...

  Petrovics Rita nem mindegy azért melyik az első. 

  György Sóti a belső hang fontosabb a felsőnél... - habár mind nézőpont kérdése...
  

  Petrovics Rita Fentről bárki beszólhat  

  Petrovics Rita De bentről csak én tudok szólni  

  György Sóti ...amíg le nem szólnak! De bent-fentesek is vannak - tht. akik belül de fent vannak - ez tán az ösztön, v. az isteni fel-hang...?  

  Petrovics Rita aki a szívében van az fennen jár.."emeljük föl szívünket" ez többször is elhangzik a tanításokban..magasabb rezgésű a szívcsakrád, mint más részed. 

  Gábor Szopka Az ösztön-t szokták az Istennel azonosítani.
  Szerintem ez nem a helyes párosítás.
  Szerintem az ösztön az ős-ösi tenn, azaz én.
  Az ösztön az én ősi, állati, inger-válasz alapú reaktív fele.
  Az Isten az isz-ész tenn, azaz én.
  Az isten az én tudatos, kognitív, analizatív fele.
  Nem szakvélemény, mert nem vagyok szakember. Ez a műkedvelő magánemberként alkotott magánvéleményem. Nem teljes meggyőződésem, de én így sejtem. 

  Petrovics Rita A tudatalattit nem is említettem...

  • március 3., 19:27 via mobil · Tetszik
  • 

    Petrovics Rita Az ösztön az ős tő ne alacsonyitsd le szerintem.

  Sandor Kakasi Sóti György témanyitó kérdésére válaszolva: "hogy meg ne értség egymás beszédét".
  
  "Mózes I. könyve 11. rész
  1. Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
  2. És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.
  3. És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
  4. És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
  5. Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
  6. És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, a mit elgondolnak magukban.
  7. Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
  8. És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.
  9. Ezért nevezék annak nevét Bábelnek; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére."
• György Sóti Sandor Kakasi> kösz a részletes idézetet - ebben az nekem az érdekes, ahogyan megindokolják a toronyépítők a dolgot: "szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén" - nem értem, hogy kapcsolódik a név és a szétszéledés/-szélesztés, vagyis: a "megszerzett név" hogy gátolta volna meg a szétszéledést, és ebben is mi rossz lehetett, amit Bábel népe mindenképpen el akart kerülni?
  
  ...szóval túl sok a kérdés, amire a sima idézetből és annak történeti értelmezéséből nem is lehet válaszolni... ez az egész vmilyen kódold üzenet lehet, amit még nem vagyunk készek megérteni...
  
  Zekkaria Sitchin írja az Istenek városában ha jól emlékszem (nagyon rég olvastam...), h. a sem héb. 'név' vtkp. hajót - méghozzá ez esetben űrhajót - jelent, így nem nevet, hanem. hajót akartak szerezni, hogy az égbe emelkedjenek, mint az "istenek (fiai)" - akik onnan szálltak alá... De még így sem világos, hogy a szétszéledés hogyan függ össze (ill. miért kellene összefüggnie) akár a névvel, akár a hajóval? 

  
  

  
  

Nomen est woman

Most tűnt fel (írásom előtt néhány perccel - né, hány perccel?), hogy az eredeti, latin szólás - a nomen est omen 'a név: előjel(e vminek)'; vagyis, a név vmiképpen meghatározza, "kifejezi" a név viselőjét) - maga is egyfajta szójáték, a címbéli - általam - kevert, latin és angol nyelvű) - nomen est woman-hoz (a.m.: 'a név: asszony') hasonlóan. Ami különösen érdekes, az az, hogy a magy. név olyan szóbanszó (is egyúttal), amelyben benne foglaltatik a né - amelynek régi jelentése 'asszony, nő, neje/felesége vkinek'. Így a név és a né hasonlóan (igen szoros) hangalaki kapcsolatban állnak egymással, mint a nomen és az omen, v. az angol woman...
Eddig még nem sikerült kietimologizálnom az angol woman szót, és a hivatalos angol etimológiáját sem ismerem, de az biztos, hogy köze van a man (an.) 'ember' szóhoz.