Római kori "játék" kocka rovás jelkészlettel
Egy római kori, húszoldalú dobókockát árverez el
a Christies aukciósház. Az időszámításunk szerinti második évszázadban
készített, kékeszöld kocka (ami persze nem kocka, pontos matematikai
megnevezése ikozaéder) mindegyik oldalán különböző szimbólumok vannak. A
kicsivel nagyobb mint öt centiméteres játék értékét 18 ezer dollárra
becsülik. Tulajdonosa apjától örökölte a kockákat, aki még 1920-ban
vette meg Egyiptomban.
A dobókockákat nagyon régóta ismeri az emberiség, az ókorban jóslásra is
használták ezeket. Hamar elterjedtek a játékkockák is, Rómában eleinte
tiltották a játékot, pedig nagyon népszerű volt a legionáriusok körében.
Szinte kötelező volt azonban kockázni a Saturnalián, a római kori téli
napforduló ünnepségen. A Saturnalia királyát is dobókockával sorsolták
ki. / forrás: fotó & txt: Világbiztonság.hu
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Jó lenne tudni, vajon milyen betűk (rovésjelek) vannak rajta, és hogy ezek a jelek mit jelképeztek a hajdani használóknak...
A római birodalom idején a 4 oldalú (hosszúkás, csontból való) tesszera volt általánosan elterjedve, ezt később a hatoldalú kocka váltotta föl, talán mert Fortuan istennőnek megnőtt az igénye a nagyobb számú véletlenszerű esélyek növelésére...
az egyik FB-s hozzászólásból idézek:
VálaszTörlésPogány István-Kálmán > dobóikozaéder
Sóti György > vagy inkább: DO-bó-DEKA-ÉDER...
György Sóti ehhez én már nem dobók-hozzá egy H-édert sem... hiaba vári a HÉDERváry...
odáig jutottam el - képzeletben, h. 2 20-as kockával megoldható lenne a magyar ABC összes betűjének elhelyezése, és ezeket egyszerrere dobnám/vetném... Kissé bonyolult lenne alkalmazni, az biztos...
Pogány István-Kálmán Jó ötletnek tűnik, de képzeld el a gyakorlatban, mekkora asztal kellene alá? Sokkal nehezebben állna meg, mint az - oktaéder, ha jól mondom...
VálaszTörlés6 perce · Mégsem tetszik · 1
György Sóti hekszaéder kéne legyen - de csa úgy kapásból mondom - a kockát nemigen nevezik meg ilyen "-éder" néven...
A heksz gör. 'hat', és a sex lat. ugyancsak 6 - vagy netán igeként is HAT? - és lám a HEXe ném. 'boszorkány'...
Pogány István-Kálmán kösz, még nem ébredtem fel....
TörlésGyörgy Sóti Finály lat. szótára szerint "a cubus 'kocka' ósdiasan COEBus" - itt az z szerfölött érdekes, hogy ezt KÖBusz-nak ejtik - és ez a KÖB nyilvánvaló magyarul 1:-ben érthető! A kubikusok is kocka-alakú ládát toltak a talicskájukra szerelve...
György Sóti És a Kubiktól mér csak egy betűlépés RUBIK Ernp nevéig... - mecsodaálatos véletlen... Nomen est omen...
Pogány István-Kálmán véletlen? Mi az?
György Sóti ...azt mondják, Caesar mondta: "alea jacta est' - a RUBIK-ON-on való átlépése előtt - lóugrással? - pedig görögül mond6tta hogy: "anerüptó KÜBosz", mert a tanult romai bizony görögül beszélt már abban az időben, és nem latinul!
az anerüptó: jacta 'elvetett, eldobott' - és az elvetett kocka RUBIK-kockaként, gerezdelve kelt ki RUBik agyában - 2000 év kellett hozzá - hja, lassú a kelési ideje a kristály(-kocka-)magnak...
kob, köb, köböz és koboz:
VálaszTörléskoboz1 ‘‹régen› rabol’, ‘‹el- igekötővel› hatóságilag elvesz, lefoglal’. - Bizonytalan eredetű szó, talán a kopik családjába tartozik, s feltehető korábbi *kopoz alakja ‘kopaszt, foszt’ értelmű volt. (Szókincsháló