Balatontól - Balatonig

Kapcsolódó cikk: BALATON - Keszthelytől Veszprémig - ebben felvetődik egy érdekes, ősi kelet-nyugati tájolás gondolata v. lehetősége - ennek tengelye a Balaton tó hosszanti tengelyével nagyjából párhuzamos, tehát délnyugatról északkelet irányába mutat. Az alábbiakban elidőzünk a már említett tengely mentén levő "fehérvári széken", majd ugyanazon vonalat követve Balatonon (mintha nem is település, hanem tó lenne!) kötünk ki...

Székesfehérvár, azaz Alba Rergia - a hajdani királyi székhely

Székesfehérvár (szlovákul Stoličný Belehrad, horvátul Stolni Biograd, németül Stuhlweißenburg, latinul Alba Regia, lengyelül Białogród, szerbül Stolni Beograd / Столни Београд) megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye székhelye, Magyarország kilencedik legnagyobb városa. Az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely.

Székesfehérvár: A középkori romkert, nemzeti emlékhely / Wiki

Nem szándékom történelmi, földrajzi v. idegenforgalmi ismereteket népszerűsíteni, de a tulajdonképpeni mondanivalóm jobb megértéséhez elkel némi efféle adatközlés is. A Wiki többek között ezt mondja Székesfehérvár történelméről:

A város területén már az újkőkorszakból (i. e. 5. évezred) is található emberi település nyoma. A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. Ezen a területen keresztül vezettek a kereskedelmi utak a Móri-árkon és Veszprém környékén keresztül északra és nyugatra, délkeletre a Balkán-félszigetre, északkeletre a dunai átkelőhely felé (a mai Budapest területén), és végül a Balaton partjainál az Adria és Itália felé.

A várost 972-ben alapította Géza fejedelem a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Ezek egyike a mai belváros. Géza kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Középkori latin neve Alba Regia volt.

Szent István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). (A bazilika azonban egyházi és világi jelentősége ellenére nem volt székesegyház, mert István király Fehérváron nem alapított püspökséget, valószínűleg az egyházi és világi hatalom szétválasztásának szándékától vezérelve. A város egyházi jelentőségét a középkorban az itt működő tekintélyes társaskáptalan adta.) Évente kétszer tartottak itt királyi törvénykezési napot. 1526-ig 43 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek Fehérváron.

Székesfehérvár azon a Balaton tó hossztengelyével nagyjából párhuzamos vonalon ill. sávban fekszik, amely Keszthelytől meghúzva Érd, Budapest, Gödöllő, Gyöngyös, Parád, Recsk helyeket érintve Bélapátfalva, Szilvásvárad, Balaton irányába mutat. Ez a Balaton - település, amely az azonos nevű tótól igen messzire esik. A helyi legenda szerint a török időben elnéptelenedett falu visszatelepüléseután történt, h. egy pásztorfiú a legelőt övező mocsárba dobta mérgében a fokosát (fokos: 'balta'), és az véletlenül megkondította a régi falu harangját, amelyet a háborús veszedelmek elől a környező mocsár vizébe rejtettek... Balaton (település) /Wiki

Rákóczi korabeli fokos

"Feltételezhetően a Balaton szó a blaton (szláv eredetű) kifejezés magyarosítása." - mondja ott a Wiki, és valóban a blatan szhv. nyelven is 'sáros'. Így a mocsaras-sáros vidékre v. tóra éppen illő elnevezés. Ez a magyarázata annak, h. a Balaton tótól igen messzire egy másik Balaton is megjelenik - ezúttal településnév alakjában... Az azonban már érdekes, h. nagyjából a Tó hosszanti tengelyének meghosszabbításának vonalán van ez a helység. A másik érdekesség - nyelvi szempontból nézve -, hogy a fokos v. a balta is: favágó- és ácsszerszám.

bal tör. 'méz'

bala tör. 'kicsiny(e vminek), kölyök, gyermek'

balik tör. 'hal'

balta tör. 'balta, fejsze, szekerce'

baltala- tör. '1. baltával levág, 2. szabotál' > elbaltáz.

blato szhv. 'sár'

Blatno jezero szhv. ' Balaton, szósz.: Sáros tó' 

Sár: a föld pora + víz - a víz tehát a kötőanyag, amely a tartás nélküli port képlékennyé és ragacsossá teszi. Ha szárazság van, az agyagos sárból száraz föld lesz ismét,  kirepedezik és szilárd, cserepes alakot vesz föl. A virág-szár is olyan mint a száraz sár: tartása van v. tartást ad...

Egyelőre azt játjuk, h. a sár, sáros tó és a mocsár, a balta és a kölyök alakjukat illetően - néhány nyelven keresztül - összetartozó szavak... De hamar lenne még következtetéseket levonni - inkább vizsgálódjunk kitartóan tovább - a szavak formáinak és jelentéseiknek rejtelmes összefüggései után...